2014. dec. 8.-án jött Karboth Eszter

Már általános iskola első osztályában halljuk, hogy “az iskola a gyerekek második otthona”. Az “otthon” fogalmáról órákig vitatkozhatnánk, de egyben biztos vagyok, az “otthon” mindenkinek egy menedék, ahova szívesen megy, kellemes a légkör és nyugalom van. Mára már kétségem se fér hozzá, hogy létezik egy “otthon” iskola verzióban is.

A Rogers Akadémia nem csak egy hely, ahol mindenkit szívesen látnak, hanem egy hely ahová mindenki szívesen visszatér. A diákok és a tanárok kölcsönösen dolgoznak a családias légkör kialakításán és annak megtartásán. Itt senki nem néz a másikra ferde szemmel, itt mindenki mindenkit elfogad.

A minap négy különleges fiatallal volt lehetőségem beszélgetni; Franciska (18), Kristóf (16), Bence (19) és Roland (19) megosztottak velem egy darabot az iskolai életükből (közülük ketten idén érettségizni fognak). Van köztük olyan, aki még csak párhónapja tagja a közösségnek, de akad olyan is, aki már több éve az akadémia “padjai” koptatja. És hogy miért tettem idéző jelbe a “pad” szót? Nos, itt nincsenek padok, nincs csengetés és nincsenek osztályok sem, itt mindenki együtt, kiscsoportban vagy mentori segítséggel, külön tanul. A diákoknak van egy úgynevezett “saját órájuk”, amikor azzal a tantárggyal foglalkoznak, amelyikkel csak akarnak. De nem csak ebben tér el más iskoláktól. Az osztályzatokat vizsgák írásával szerzik, amiket havonta, de van, hogy háromhetente tesznek. Ilyenkor mindig egy adott mennyiségből írnak, ami lehet egy havi, de akár féléves vagy egy egész éves tananyag is. Nagy erőkkel tanulnak a megméretetésekre, hiszen valahányan egyetemre, főiskolára szeretnének tovább menni és hiába a szokásostól eltérő környezet a tanulás és a jegyek fontosságával ők is tisztában vannak. Bence például az ELTE-ére vágyik, mert tengerbiológus szeretne lenni, de a 16 éves Kristóf is már tudja, hogy a jövőben gyógymasszőrként szeretne dolgozni. Roland csak abban biztos, hogy valamilyen testnevelési egyetemre szeretne jelentkezni, viszont még morfondírozik azon, hogy mit is kezdjen magával az elkövetkezendő időkben.

A kérdésre, hogy miért váltottak iskolát, többek között a régi iskolai környezetet okolták. Nem jöttek ki az osztálytársakkal, azok viselkedése befolyásolta az övékét. Franciska az előző iskolájától tíz percre lakott ide pedig egy óra az út neki, de mégis szívesebben jár be, mert itt jól érzi magát. A mentorokkal, akik oktatják és segítik őket, tegezik egymást, mert egy baráttól, egy olyan embertől kapnak segítséget, akivel egy légtérben mozognak nap, mint nap és kölcsönösen tesznek azért, hogy a tanítási és a tanulási időszak ne csak hasznos, de élvezetes is legyen.

Franciskától nektek

Mindenki mérje fel a saját lehetőségeit, és ne csak azt fogadja el, ami van, hanem menjen tovább.

Kristóftól nektek

Sok sikert az érettségihez és szerezzetek jó szakmát, hogy elkerülhessétek a förtelmes főnököket.